MEGÁLLAPODÁS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSE VÉGETT A JÖVEDELEMADÓK

A SVÁJCI SZÖVETSÉGI TANÁCS ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

Azzal az óhajjal, hogy tekintetében jövedelemadók megállapodtak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást köt az alábbiak szerint:

1. cikk

A megállapodásban érintett személyek azon személyek, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Államok lakóinak kell alkalmazni.

2. cikk

HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ADÓK

1. E megállapodást kell alkalmazni a jövedelem kiszabott egy szerződő állam vagy a politikai alrendszereinek vagy a helyi hatóságok, bármilyen módon, amelyben a kivetett adók.

2. Ott kell tekinteni a jövedelem minden rendes és rendkívüli adók teljes bevétel, vagy a jövedelem, beleértve az ingó és ingatlan vagyon, a vállalkozások által kifizetett bérek és keresetek teljes összegeire kivetett adókat, valamint az értéknövekedési adókat elidegenítéséből származó nyereségre kivetett adókat, elemek kivetett adók.

3. Vannak a meglévő adók, amelyekre a megállapodás vonatkozik, különösen: a) Svájc: a szövetségi és kantonális kommunális jövedelemadók (teljes bevétel, jövedelem, jövedelem, tőke, ipari és kereskedelmi nyereség, tőkenyereség és egyéb jövedelem) (a továbbiakban: “Svájci adó”); b) Törökország: én) a hozzáadottérték-adó; II) a társasági adó; (a továbbiakban: “Török adó”).

4. A megállapodás bármely azonos vagy azokhoz lényegében hasonló adók, amelyek a megállapodás mellett, vagy 3 helyen, a meglévő adók aláírásának napja után kivetett is vonatkozik. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesítik egymást bármely jelentős változásról, amely saját adóügyi jogszabályaik történtek.

5. A megállapodás nem vonatkozik a szerencsejáték, szerencsejáték, vagy a lottó nyeremény mindkét szerződő államban kivetett adók.

3. cikk

ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK

1. E megállapodás alkalmazásában, hacsak a szövegösszefüggésből más nem következik:

a) i.) “Svájc” kifejezés a Svájci Államszövetség;

II) a “pulyka” kifejezés azt jelenti, hogy a területén, valamint a Török Köztársaság, a parti tenger és a tengeri területek, amelyek felett rendelkezik kizárólagos illetékességgel vagy szuverén jogokat kiaknázása és védelme, a természeti erőforrások, összhangban a nemzetközi jog;

b) “szerződő állam” és “a másik szerződő állam” feltételei: Svájc vagy Törökország, ahogyan a szövegösszefüggés kívánja;

c) az “adó” kifejezés olyan adót, a 2 e megállapodás;

d) “személy” kifejezés magában foglalja az egyén, a vállalat és más személyek;

e) “vállalkozás” kifejezés bármely szervezet vállalati vagy jogalany, amely kezeli a szervezet vállalati adózási célokra;

f) a ciklus “székhelye” (székhelye) azt jelenti, a központi iroda regisztrálták a svájci kötelmi törvénykönyv vagy a jogi székhelye regisztrálták a török kereskedelmi kód;

g) a ciklus “nemzeti” azt jelenti,

i) minden egyes tartozó valamely szerződő állam;

II) jogi személyre, partnerség vagy társítás állapota ilyen eredő valamely szerződő államban hatályban lévő jogszabályok

h) a feltételek “vállalkozás valamely szerződő állam” és a “vállalkozás a másik szerződő állam” jelenti, illetve a gazdálkodó által a belföldi illetőségű a szerződő állam és a gazdálkodó által a belföldi illetőségű a másik szerződő államban van;

i) “illetékes hatóság” kifejezés:

i) Svájcban, igazgatója a szövetségi adóhatóság vagy meghatalmazott képviselője;

II) a Törökország, a pénzügyminiszter, illetve meghatalmazott képviselője;

j) a kifejezés “nemzetközi forgalom”: olyan szállítási egy hajó, légi jármű vagy a közúti jármű üzemelteti a gazdálkodó valamely szerződő állam, kivéve, ha a hajó vagy a légi jármű vagy közúti jármű kizárólag között működik helyen található a másik szerződő állam.

2. A megállapodást egy szerződő állam bármikor alkalmazását minden távon, ott nincsenek meghatározva, kivéve, ha a szövegösszefüggésből más nem következik, jelentés szerint kell, hogy abban az időben az adott állam joga szerint az adót, amelyekre a megállapodás vonatkozik minden értelmében az adott állam uralkodó felett a jelentését a kifejezés más állam törvényei értelmében alkalmazandó adótörvények alkalmazásában.

4. cikk

REZIDENS

1. E megállapodás alkalmazásában “valamely szerződő állam rezidens” kifejezés azt jelenti, hogy bármely személy, aki az adott állam joga szerint ott adóköteles miatt lakóhelye, residence, központi iroda (székhelye), vagy bármilyen más kritériumot, hasonló jellegű hely és magában foglalja az adott tagállam és bármely politikai térfelosztási vagy helyi hatóságot.

2. (1) bekezdés rendelkezései alapján az egyén merre lakik mind a Szerződő Államok, majd ő állapota az alábbiak szerint kell megállapítani:

egy) úgy kell tekinteni, hogy a belföldi illetőségű csak az állam, ahol van egy állandó haza rendelkezésére; Ha van egy állandó haza, hogy mindkét államban, úgy kell tekinteni, hogy a belföldi illetőségű csak az állam, amely a személyes és gazdasági kapcsolatok közelebbi (létfontosságú érdekeinek központja);

b) Ha az állam, amelynek területén a központ alapvető érdekeit nem határozható meg, vagy ha ő nem egy állandó haza rendelkezésére álló bármelyik államban, úgy kell tekinteni, hogy a belföldi illetőségű csak az állam, amelynek területén egy szokásos tartózkodási helye;

c) Amennyiben mindkét államban vagy egyikük sem van egy szokásos tartózkodási helye, úgy kell tekinteni, hogy a belföldi illetőségű csak az állam, amelynek az állampolgára;

d) Ha az mindkét állam vagy egyikük sem állampolgára, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodás alapján rendezi a kérdést.

3. Hol miatt (1) bekezdés nem az egyén, mindkét szerződő államban belföldi illetőségű, akkor úgy kell tekinteni, hogy csak helyére hatékony kezelésének helye szerinti államban honos személynek.

5. cikk

ÁLLANDÓ TELEPHELY

1. E megállapodás alkalmazásában “állandó telephely” kifejezés a meghatározott helye, business, amelyen keresztül az üzleti vállalkozás részben vagy egészben végzi.

2. “Állandó telephely” kifejezés magában foglalja a különösen:

      egy) egy sor kezelése;

      b) egy ág;

      c) irodát;

     d) egy gyári;

     e) egy műhely;

     f) az enyém, az olaj vagy gáz is, egy kőbánya vagy bármely más hely, a természeti erőforrások kitermelése.

3. “Állandó telephely” kifejezés is magában foglalja:

egy) egy építési telek, egy építési, összeszerelés vagy telepítés projekt vagy felügyeleti tevékenységekkel összefüggésben ezzel, de csak ha ilyen telek projekt vagy tevékenység az elmúlt több, mint hat hónap;

b) szolgáltatások, tanácsadói szolgáltatások, beleértve a vállalkozás alkalmazottja vagy egyéb személyzete az berendezése foglalkozik a gazdálkodó által erre a célra, de csak ha az ilyen jellegű tevékenységek továbbra is (az azonos vagy kapcsolódó projekt) egy szerződő állam egy időszak vagy időszakok összesítése több mint hat hónapon belül bármely tizenkét hónapos időszakban.

4. E cikk rendelkezéseitől “állandó telephely” kifejezés nem kell tekinteni:

a) kizárólag tárolás, bemutatás vagy áruk vagy cikkek, a vállalati; tartozó szállítási létesítmények használata

b) áruk vagy áruk kizárólag tárolás, bemutatás vagy szállítási; a vállalkozáshoz tartozó állomány fenntartása

c) az áruk vagy cikkek, a gazdálkodónak kizárólag feldolgozás céljából egy másik gazdálkodó; tartozó állomány fenntartása

d) a karbantartási rögzített helyen kizárólag a beszerzési áruk vagy cikkek, üzleti vagy információgyűjtés, a vállalati;

e) a karbantartási meghatározott helye, business kizárólag abból a célból, hirdetés, információszolgáltatás, a tudományos kutatás vagy hasonló tevékenységek, amelyek egy előkészítő vagy kiegészítő jellegű, a vállalkozás;

f) meghatározott helye, business kizárólag az Al bekezdésében említett tevékenységek bármelyike fenntartása a) e), feltéve, hogy a teljes tevékenység üzleti, így ez a kombinált fix helye előkészítő vagy kisegítő jellegű.

5. Hogy a vállalati úgy kell tekinteni, hogy állandó telephelyét abban az államban minden olyan tevékenység esetében, amely 1 és 2, ahol egy személy – egy ügynök az, akire a (6) bekezdés vonatkozik – független státusszal nem jár egy vállalat rendelkezik és életvitelszerűen gyakorolja, szerződő államban egy hatóság arra következtetni, a neve, a vállalkozás, a szerződések rendelkezései ellenére személy vállalja a vállalat , kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége korlátozódnak, amelyek különböznek a 4 bekezdés, amely gyakorolja keresztül meghatározott helye, business, ha nem lenne ez rögzített székhelye egy állandó telephelyet bekezdés rendelkezései szerint.

6. Egy vállalkozás nem tekinthető telephellyel rendelkeznek, olyan állandó szerződő államban pusztán azért, mert egy bróker, általános bizottsági tisztviselőtől vagy bármely más minőségben független státusszal állapotban üzleti tevékenységet folytat feltéve, hogy ezek a személyek eljáró a rendes üzleti.

7. Az a tény, hogy egy cég, amely egy szerződő állam vezérlőket lakik, vagy irányítása alatt van egy cég, amely a belföldi illetőségű a másik szerződő állam, vagy ahol üzleti, hogy folytatja más állam (e telephely útján vagy más módon), nem minősül sem a társaság a másik állandó telephelye.

6. cikk

INGATLANBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

1. Jövedelem valamely szerződő állam (beleértve a mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból származó jövedelem) ingatlan található, a másik szerződő állam által más tagállamban illetékköteles.

2. A kifejezés “ingatlan” kell a jelentését, amelyet a szóban forgó ingatlan helye szerinti szerződő állam jogszabályai. Kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan tartozék ingatlanokat, állatállomány és mezőgazdasági és erdészeti, halászati minden fajta, jogok, amelyekre az általános jog tiszteletben leszállt ingatlan rendelkezéseit, haszonélvezeti jog ingatlan és a jogok változó vagy fix fizetés, munka ellenértékeként vagy jobb helyeken dolgozni, ásványlelőhelyek használt berendezések , források és más természeti erőforrások; hajók, légi járművek és a közúti járművek nem tekinthető ingatlan. 8

3. (1) bekezdés vonatkozik a közvetlen használat, bérlet, jövedelem, vagy bármilyen más ingatlan használata.

4. (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, a bevétel az ingatlan a gazdálkodó és a független személyes szolgáltatások ellátásához használt ingatlanból származó jövedelem.

7. cikk

ÜZLETI NYERESÉG

1. A nyereség, a gazdálkodó valamely szerződő állam kell csak az adott államban adóköteles, kivéve, ha a gazdálkodó hordozza a másik szerződő államban ott állandó telephely útján üzleti. Ha a vállalkozás folytatja üzleti, mint a fent említett, a nyereség, a gazdálkodó illetékköteles a másik állam, de csak annyira, hogy őket, amely ezt az állandó telephelyet.

2. Ahol valamely szerződő állam a gazdálkodó más szerződő államban ott állandó telephely útján üzleti tevékenységét, a 3 bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel van minden szerződő államban kell tulajdonítani a nyereség, várható, hogy ha lenne egy különálló és önálló vállalkozás, amely a azonos vagy hasonló tevékenységet olyan azonos vagy hasonló feltételek és teljesen önállóan foglalkozik, amelyek a gazdálkodó ezt az állandó telephelyet úgy van egy állandó telephelyet.

3. Az állandó telephely nyereségének megállapításánál, ott megengedett levonásként az alkalmazásában az állandó telephely, beleértve a végrehajtó és általános ügyviteli költségeket, így felmerült, hogy az állam, amelyben az állandó telephely található, vagy máshol felmerülő költségeket.

4. Nem a nyereség állandó telephelyét puszta megvásárlása miatt ezt az állandó telephelyet által áruk vagy cikkek, a gazdálkodó számára lehet tulajdonítani.

5. Ahol nyereség magukban foglalják a jövedelmi tételek, amelyekkel foglalkozik külön az e megállapodás más cikkeiben, majd e cikkek rendelkezéseit nem érinti az e cikk rendelkezései szerint.

8. cikk

SZÁLLÍTÁS, A LÉGI ÉS A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS

1. Nyereség, a gazdálkodó valamely szerződő állam származó hajók üzemeltetése, légi jármű vagy a közúti járművek nemzetközi forgalomban csak az adott államban adóztatható.

2. (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a nyereség egy medence, egy közös vállalkozás vagy egy nemzetközi működő Ügynökség részvétele.

9. cikk

TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK

1. Ahol

a) a gazdálkodónak a szerződő állam közvetlenül vagy közvetve részt vesz irányító, ellenőrző vagy tőke egy vállalkozás a másik szerződő állam vagy

b) ugyanazon személy részt vesz közvetve vagy közvetlenül irányító, ellenőrző vagy valamely szerződő állam a gazdálkodó és a gazdálkodónak a többi szerződő állam fővárosa

mindkét esetben feltételek készült, vagy a kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataikra, amelyek eltérnek azoktól, amelyet független vállalkozások közötti két vállalatai között, majd nyereséget, amely, de, ezen feltételek miatt keletkezett egy, a vállalkozások, de miatt ezek a feltételek még nem így elhatárolt, is szerepel az adott vállalkozás nyereségéből és ennek megfelelően adózik.

2. Ahol valamely szerződő állam a nyereség, a gazdálkodó az adott állam – tartalmazza, és ennek megfelelően – adót a nyereség, amely a gazdálkodó más szerződő állam terhelték, hogy más állami és a nyereség, így is megszerzett kíván az elsőként említett állam, ha a feltételek a két vállalkozás között volt, amelyek lett volna a vállalati nyereség adó független vállalkozások közötti , majd a Szerződő Államok illetékes hatóságai konzultálhat, valamint annak érdekében, hogy megállapodást érjen el a nyereséget kiigazításáról. Amennyiben a kölcsönös megállapodásra, az érintett szerződő állam megteszi a megfelelő kiigazítást. 10

3. Egy szerződő állam nem változik a nyereség, a gazdálkodó saját nemzeti jogszabályaival, és minden esetben, öt év után a végéig az év, amelyben a nyereség, ami az ilyen változások volna határidők lejárta után (1) bekezdésben említett körülmények között a gazdálkodó az adott állam elhatárolt.

10. cikk

OSZTALÉK

1. Egy cég, amely a belföldi illetőségű a szerződő államban a másik szerződő államban honos személynek fizetett osztalék más tagállamban illetékköteles.

2. Azonban tekintettel az osztalékot is illetékköteles, az a szerződő állam, amely az osztalékot fizető társaság a belföldi illetőségű és az adott állam törvényei szerint, de ha a haszonhúzó osztalék a másik szerződő állam belföldi illetőségű, így kivetett adó nem haladhatja meg:

a) a Svájc:

       (i) 5 százaléka a bruttó összege az osztalék, ha a haszonhúzó a társaság (nem a partnerség), amely közvetlenül legalább 20 százalékát a társaság tőkéjét megtestesítő osztalékfizetés; tartja

      (ii) 15 százaléka a bruttó összege az osztalék, más esetekben;

b) a Törökország:

       (i) 5 százaléka a bruttó összeg, ha a haszonhúzó a társaság (nem a partnerség), amely közvetlenül legalább 20 százalékát a társaság tőkéjét megtestesítő az osztalékot fizet, feltéve, hogy a svájci adó alóli mentességet nyújtott ilyen útján egy csökkentési nyereség osztalék osztalék adó aránya a jövedelem, a részesedések és a teljes nyereség- vagy a megfelelő arányban az egyenértékű mentességet;

       (ii) a 15 %-a az összes többi esetben az osztalék bruttó összegének.

Ez a bekezdés nem érinti az adózás a társaság a nyereség, amelyből az osztalékot fizetik.

A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodással rendezni e korlátozások alkalmazásának módját.

3. “Osztalék”, ahogy a cikkben használt kifejezés a részvények, “jouissance” vagy “jouissance” jogok, alapítói részvények, illetve más, nem követelésekből, részt vesz a nyereség, valamint egyéb vállalati jog származó jövedelem, melyik az a cég, hogy a terjesztési a rezidens szerinti állam jogszabályaiban részvények bevételként az azonos adózási kezelésnek alávetni származó jövedelem.

4. Nyereség egy szerződő állam más szerződő államban ott állandó telephely útján üzleti tevékenységet folytató társaság, után birtoklás adóztatják a 7 illetékköteles, a fennmaradó összeg a szerződő államban, amelyben az állandó telephely található, de az így kivetett adó nem haladhatja meg;

a) a Svájc, a fennmaradó összeg 5 %-ában

b) a Törökország,

      (i) 5 %-át a fennmaradó összeget, ha a társaság nyereségéből való mentesülnek az adó, Svájc;

     (ii) a 15 százalékát, a fennmaradó összeget, minden más esetben.

5. (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonhúzó osztalék, honos egy szerződő állam más szerződő államban, amelynek az osztalékot fizető társaság a belföldi illetőségű keresztül ott állandó telephelye az üzleti tevékenységét, vagy hajt végre, más állam független személyes szolgáltatások egy állandó bázis található abban a , és a gazdaság tekintetében, amely az osztalékot fizetik hatékonyan kapcsolódik olyan állandó létesítmény, vagy fix base. Ebben az esetben a cikk 7 vagy 14. cikk, az esettől függően, rendelkezéseit.

6. Ebben a cikkben, ahol egy cég, amely egy szerződő államban honos személynek származik, nyereség vagy a bevétel a másik szerződő állam, a 4 bekezdés rendelkezéseinek hogy más állam nem írhatnak elő semmilyen adót az osztalék a társaság kivételével annyiban, hogy tekintettel az osztalékot fizetik, hogy más államban honos személynek vagy fizetett annyiban, amennyiben a mezőgazdasági üzem tekintetében, amely az osztalékot fizetik a van hatékonyan kapcsolódik egy állandó telephelyet vagy fix base az adott másik tagállamban található, sem alá a cég fel nem osztott nyereségének adója, a társaság fel nem osztott nyereség, még akkor is, ha az osztalékot fizetett, vagy a fel nem osztott nyereség áll teljes egészében vagy részben a nyereség, vagy más ilyen államból származó jövedelmeket.

11. cikk

ÉRDEKLŐDÉS

1. Kamat a szerződő államból származó, és fordítani a belföldi illetőségű a másik szerződő állam illetékköteles, hogy másik tagállamban.

2. Azonban az ilyen kamat a szerződő állam, amely akkor keletkezik, és az adott állam törvényei szerint is illetékköteles, de ha a haszonhúzó a kamat a másik szerződő állam belföldi illetőségű, így kivetett adó nem haladhatja meg:

a) 5 százaléka a kölcsön vagy hitel fizetett kamat bruttó összege készült, garantált és biztosított a elősegítése érdekében az export Eximbank vagy hasonló intézmény, a célja, hogy elősegítse az export;

b) 10 százaléka a bruttó összege, a kamat, ha a kamatot származik egy bank;

c) 10 százaléka a bruttó összege, a kamat, minden más esetben.

A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodással rendezni e korlátozások alkalmazásának módját.

3. (2) bekezdés rendelkezései ellenére a kamatok adó szerződő államban, amelyben felmerül, ha ki van fizetve, a másik szerződő állam vagy a Központi Bank az adott másik tagállam alól.

4. Az “érdek”, mint a jelen cikkben használt kifejezés jövedelem állampapírok, kötvényekből vagy adósságlevelekből, függetlenül attól, hogy a jelzálog és attól, hogy részt nyereség, és mindenféle, valamint az egyéb bevételek követelésekből jogot a jövedelem a pénz az állam, amelyben a jövedelem keletkezik adózási törvényben biztosított.

5. 1, 2 és 3 bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonhúzó az érdeklődés, hogy a belföldi illetőségű az egyik Szerződő Államok végez üzleti tevékenységet a másik szerződő állam, amelyben a kamat akkor keletkezik, ott, állandó telephelye, vagy hajt végre, más állam független személyes szolgáltatások egy állandó bázis található abban a , és a követelés, amelyre a kamatot fizetnek hatékonyan kapcsolódik ilyen állandó telephely vagy állandó bázis. Ebben az esetben a cikk 7 vagy 14. cikk, az esettől függően, rendelkezéseit.

6. Kamatot úgy kell tekinteni, mint egy szerződő államban merülnek fel, amikor a megbízó az adott államban honos személynek. Ahol azonban fizeti az érdeklődés, hogy ő egy szerződő államban belföldi illetőségű, vagy sem, van egy szerződő államban állandó telephely vagy állandó bázis, amely az eladósodás, amelyre a kamatot fizetnek keletkezésének, valamint az ilyen kamat olyan állandó telephely vagy állandó bázis, akkor az ilyen kamat viseli kell tekinteni az állam, amelyben az állandó telephely vagy állandó bázis található merülnek fel.

7. Amennyiben között a kifizető és a haszonhúzó, vagy mind a ketten, és valamely más személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat, tekintettel a követelés, amelynek fizetett, összege meghaladja az összeget kíván állapodtak meg a kifizető és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában, e cikk rendelkezéseit kell alkalmazni csak az utóbb említett összeget. Ebben az esetben a felesleges része a kifizetések továbbra is minden szerződő állam törvényei szerint adóköteles kellő tekintettel az e megállapodás rendelkezéseivel.

12. cikk

JOGDÍJAK

1. A szerződő államból származó, és a másik szerződő államban honos személynek fizetett jogdíjak más tagállamban illetékköteles.

2. Azonban az ilyen jogdíjakat is kell adóztatni, az a szerződő állam, amelyben a felmerülő, és az adott állam törvényei szerint, de ha a haszonhúzó a jogdíjakat a másik szerződő állam belföldi illetőségű, így kivetett adó nem haladhatja meg a 10 százaléka a bruttó összege a jogdíjakat.

A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodással rendezni e korlátozások alkalmazásának módját.

3. “Jogdíjak”, ahogy a cikkben használt kifejezés bármilyen kifizetés kapott ellenértékeként alkalmazását, vagy a jogot, hogy használja, a szerzői jogokat az irodalmi, művészeti vagy tudományos munka, beleértve a mozifilmek, és hangfelvételek, a rádió vagy televízió, bármely szabadalom, védjegy, design vagy modell, terv, titkos összetétel vagy folyamat, vagy információt ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó , vagy a használatát, vagy használatának, ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések.

4. (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonhúzó a jogdíjak, hogy a belföldi illetőségű az egyik Szerződő Államok végez üzleti tevékenységet a másik szerződő állam, amelyben a jogdíjak merülnek fel, keresztül, állandó telephelye, vagy végzi, hogy egyéb állami független személyes szolgáltatások egy állandó bázis található ott, és a jobb vagy a tulajdonság, amelyre a jogdíjat fizetnek ténylegesen kapcsolódnak olyan állandó telephely vagy állandó bázis. Ebben az esetben a cikk 7 vagy 14. cikk, az esettől függően, rendelkezéseit.

5. Jogdíjak úgy kell tekinteni, mint egy szerződő államban merülnek fel, amikor a megbízó az adott államban honos személynek. Ha azonban a licencdíjat, hogy ő egy szerződő államban belföldi illetőségű, vagy sem, embernek szerződő államban állandó telephely vagy állandó bázis, amely hatékonyan kapcsolódik a jog vagy tulajdon keletkeztető a jogdíjakat, valamint ilyen jogdíjakat viseli az ilyen állandó telephelye, vagy a rögzített bázis, akkor az ilyen jogdíjakat merülnek fel, az a szerződő állam, amelyben az állandó telephely vagy állandó bázis található kell tekinteni.

6. Amennyiben között a kifizető és a haszonhúzó, vagy mind a ketten, és valamely más személy közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíjak, tekintettel a használat, a jobb vagy a információ részére melyik ők fizetik, összege meghaladja az összeget kíván állapodtak meg a kifizető és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában , e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a felesleges része a kifizetések továbbra is minden szerződő állam törvényei szerint adóköteles kellő tekintettel az e megállapodás rendelkezéseivel.

13. cikk

TŐKENYERESÉG

1. Más tagállamban illetékköteles, nyert egy szerződő államban honos személynek a 6. cikk, és a másik szerződő államban található ingatlanok elidegenítéséből származó nyereséget.

2. Az üzleti ingatlan, az állandó telephely, amely a gazdálkodó egy szerződő állam más szerződő államban, vagy ingó vagyon egy fix alap számára a belföldi illetőségű, egy szerződő állam más szerződő államban független személyes szolgáltatások, beleértve az elidegenedés, az állandó telephely ilyen származó nyereség (egyedül vagy az egész vállalkozás) teljesítése céljából, vagy az ilyen vonatkozó részét képező ingó vagyon elidegenítéséből származó nyereség fix base, más tagállamban illetékköteles.

3. Nyereség hajó, légi jármű vagy közúti elidegenítéséből származó járművek működtetett nemzetközi forgalomban, vagy a vonatkozó a művelet hajók, légi jármű vagy a közúti járművek, ingó vagyon adóztatható csak a szerződő államban, amelyben a gazdálkodó honos.

4. Nem 1, 2 és 3 bekezdésben említett bármely tulajdon elidegenítéséből származó nyereség illetékkötelesek, csak az a szerződő állam, amelynek a alienator az a belföldi illetőségű. Azonban a tőkenyereség az előző mondatban említett és származik, a másik szerződő állam illetékkötelesek, a másik szerződő állam megszerzése és az elidegenedés között nem haladja meg az egy év.

14. cikk

FÜGGETLEN SZEMÉLYES SZOLGÁLTATÁSOK

1. Származó jövedelem a magánszemély, aki a belföldi illetőségű az egyik a Szerződő Államok szakmai szolgáltatások, vagy egyéb tevékenységek független jellegű illetékkötelesek, csak abban az állapotban. Azonban ez a bevétel is illetékköteles, a másik szerződő államban, ha az ilyen szolgáltatások vagy tevékenységek más tagállamban, és ha:

a) van egy fix base rendszeresen rendelkezésére más tagállamban ellátásához, hogy e szolgáltatások vagy tevékenységek; vagy

b) jelen, más tagállamban azon szolgáltatások vagy tevékenységek ellátásához az egy időszakban vagy időszakokban szerzett, az összesített összesen 183 napok vagy több folyamatos 12 hónapos időszak.

Ilyen körülmények között csak annyi a jövedelem, amely rögzített alapozza, vagy származik, a szolgáltatások vagy az, hogy az esettől függően, más állam más tagállamban illetékköteles jelenlétében végzett tevékenységek.

2. A “szakmai szolgáltatások” kifejezés különösen független tudományos, irodalmi, művészeti, oktatási vagy oktatási tevékenységek, valamint a független az orvosok, jogászok, mérnökök, építészek, fogorvosok és könyvelők, és más tevékenységek igénylő különleges szakmai készség.

15. cikk

FÜGGŐ SZEMÉLYES SZOLGÁLTATÁSOK

1. 20, 16., 18., 19 rendelkezéseinek illetmények, bérek és más hasonló díjat nyert egy szerződő állam foglalkoztatási lakos kell csak az adott államban adóköteles kivéve, ha a foglalkoztatás, a másik szerződő állam gyakorolja. Így gyakorolja, a foglalkoztatás, ha ilyen díjazást, mint az azokból illetékköteles, más tagállamban.

2. (1) bekezdés rendelkezései ellenére díjazást nyert egy szerződő állam foglalkoztatási gyakorolni, a másik szerződő állam belföldi illetőségű illetékkötelesek, csak az elsőként említett állam ha:

egy) a címzett szerepel a másik állam vagy az összesített a naptári évben, 183 napot nem meghaladó időszakok és

b) az ellentételezés által vagy nevében, a munkáltató, aki nem belföldi illetőségű az állam, és

c) a díjazás nem állandó telephely vagy állandó bázis, amely a munkáltató a másik állam viseli.

3. Ezt a cikket, díjazást nyert tekintetében gyakorolja a hajó fedélzetén foglalkoztatási, egy a nemzetközi forgalomban üzemeltetett légi jármű vagy közúti jármű előző rendelkezései ellenére a szerződő állam, amelyben a gazdálkodó honos illetékköteles.

16. cikk

IGAZGATÓI DÍJAK

Igazgatói díjak és egyéb hasonló jellegű kifizetésekből, nyert egy szerződő állam minőségében lakik, ami a másik szerződő állam belföldi illetőségű társaság igazgatótanácsának tagja más tagállamban illetékköteles.

17. cikk

MŰVÉSZEK ÉS SPORTOLÓK

1. A 14 15 rendelkezéseinek sérelme nélkül valamely szerződő állam egy lakó, mint egy szórakoztató, mint a színház, mozgókép, rádió- és televízió művész, vagy a zenész, vagy egy sportoló, a személyes tevékenységét ilyen gyakorolni, a másik szerződő állam jövedelemre illetékköteles, más tagállamban.

2. Ha személyes tevékenységét a bevétel egy előadóművész által gyakorolt, vagy egy sportoló, a kapacitás az ilyen keletkezés nem az előadóművész vagy a sportoló magát, hanem egy másik személynek, olyan jövedelem, rendelkezéseitől függetlenül a 7., 14 és 15, kell megadóztatni, az a szerződő állam, amelyben a tevékenységét az előadóművész vagy a sportoló gyakorolja.

3. (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkozik a díjazás vagy nyereség, illetmények, bérek és szórakoztatás vagy sportolók, ha a látogatás, hogy az állam jelentősen támogatja, a másik szerződő állam, állami alapokból szerződő államban végzett tevékenységekből származó hasonló jövedelmet egy politikai alegységének vagy helyi hatóságot.

18. cikk

PANZIÓK

1. Díjazás, köztük a nyugdíjak, által fizetett, vagy ki valamely szerződő állam vagy egy politikai alegységének vagy egy helyi hatóság annak az egyéni szolgáltatások által létrehozott alapokból nyújtott, hogy állami vagy a felosztás vagy a helyi hatóság annak kibocsátására vonatkozó kormányzati jellegű funkciók adóköteles csak abban az államban.

2. A 15., 16, 17, 18 rendelkezéseit díjazás és a nyugdíjak tekintetében minden kereskedelmi kapcsolatban nyújtott szolgáltatások vagy üzleti végzik a Szerződő Államok vagy egy politikai alegységének vagy helyi hatóságot.

20. cikk

A DIÁKOK

1. Kifizetések, amelyeket egy diák vagy üzleti tanítvány, aki vagy azonnal előtt látogatás egy szerződő államban a másik szerződő állam belföldi illetőségű volt, és aki jelen az elsőként említett állam ő oktatás és a képzés kap a karbantartási, oktatási vagy képzési kell nem adóztatják meg, az adott államban, feltéve, hogy az ilyen kifizetések forrásokból nem abban az államban merülnek fel.

2. Juttatások, ösztöndíjak és díjazása munkaviszonyból (1) bekezdés alá nem tartozó tanuló vagy üzleti szakmunkástanuló (1) bekezdésben leírt, továbbá jogosult ilyen oktatás vagy képzés mentességeket, domborművek vagy csökkentések lakosok számára adók az állam, amely az ő látogat.

21. cikk

EGYÉB BEVÉTELEK

1. Valamely szerződő állam illetőséggel jövedelmi tételek bárhol eredő, nem foglalkozik a fentieket e megállapodás csak az adott államban adóköteles kell.

2. (1) bekezdés nem vonatkozik jövedelmet, eltérő jövedelem ingatlan, a 6. cikk (2) bekezdésben meghatározott, ha a címzett az ilyen jövedelem valamely szerződő állam honos folytat üzleti telephely útján, más szerződő államban ott található, vagy végzi, hogy egyéb állami független személyes szolgáltatások egy állandó bázis található abban a , és tulajdonság, amelyre a jövedelmet fizetik vagy jobb hatékonyan kapcsolódik ilyen állandó telephely vagy állandó bázis. Ebben az esetben a cikk 7 vagy 14. cikk, az esettől függően, rendelkezéseit.

22. cikk

A KETTŐS ADÓZTATÁS MEGSZÜNTETÉSE

1. Kettős adóztatás, a lakosok Svájc az alábbiak szerint kell számolni:

a) Amennyiben a Svájc belföldi illetőségű származik a jövedelem, amely e megállapodás rendelkezéseivel összhangban illetékköteles, Törökország, Svájc kell, b albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá), ez a jövedelem, az adó alól, de, a fennmaradó jövedelem, hogy rezidens, adó számításánál a jövedékiadó-mértéket alkalmazhat adó, ami már alkalmazandó, ha a mentességet élvező jövedelmet nem volt így mentesített; Ugyanakkor azzal a feltétellel, hogy az ilyen mentességet alkalmazni a nyereséget csak akkor, ha bizonyított, tényleges adóztatását ilyen nyereség Törökországban 13. cikk (4) bekezdés második mondatában említett.

b) ahol Svájc belföldi illetőségű származik, osztalék, kamat vagy jogdíj, amely 12, 10., 11 rendelkezéseivel összhangban illetékköteles, Törökországban, Svájc engedélyezik, kérésre, egy megkönnyebbülés, hogy ilyen lakos. A mentesség állhat:

       i) jövedelmi svájci adó levonás ez a lakos összeg egyenlő az adót vetnek ki, a törökországi 12, 10., 11 rendelkezéseivel összhangban a levonás nem, azonban haladhatja meg azt a részét, svájci adó, megítélése előtt számított jövedelemadójából levonása van, ami annak tulajdonítható, hogy az ilyen elemeket olyan jövedelem, amelyre illetékköteles, Törökország; vagy

      II) a svájci adó egyösszegű levonás határozza meg szabványosított formula, amely figyelembe veszi az általános elveket, a fenti; (i) alpontban említett mentesség

      III.) egy részleges adómentességet ilyen osztalék, kamat vagy jogdíj svájci, minden esetben álló legalább az adó levonás kivetett Törökországban a bruttó összegből az osztalék, kamat vagy jogdíj.

Svájc meghatározzák a vonatkozó mentesség és szabályozza az eljárás a svájci rendelkezést, hogy a nemzetközi egyezmények, a Svájci Államszövetség, a kettős adóztatás elkerüléséről.

c) Amennyiben a belföldi illetőségű Svájc származik kamatot vagy jogdíjakat, amelyek szerint a török törvények, rendeletek, rendelkezések török adómentes vagy adóköteles, amelynek mértéke alacsonyabb, mint a 11. cikk (2) bekezdés, vagy a 12. cikk, (2) bekezdésben előírt mérték, majd a kamat és a jogdíjak Törökországban kivetett adó összegét kell tekinteni fizettek a mértéke;

        i) 5 %-a esetében kamatfizetések említeni a 11.

        II) 5 %-a esetében a fizetési lízingje és egyéb jogdíjak, szerepel a 12 10 %-kal.

A bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, csak az első öt évre, amelyre e megállapodás hatékony.

2. Kettős adóztatás, a lakosok Törökország az alábbiak szerint kell számolni:

a) a török adó adó ellen Törökország törvénymódosításokról a engedményt a jóváírás rendelkezéseinek való területén kívül Törökország (ahogy ezeket módosítani lehet időről időre általános elvek bekezdésének módosítása nélkül), a svájci törvényei Svájc és e megállapodás bevétele (beleértve az adóköteles nyeresége) nyert forrásból a Svájc Törökország belföldi illetőségű fizetendő adó kell lenni engedélyezett mint egy a török adó ilyen jövedelem levonások. Az ilyen levonás azonban nem haladhatja meg török adó kiszámított megelőzően a levonás, tulajdonítható, hogy az ilyen jövedelem;

b) Ha a megállapodás bármely rendelkezése szerint egy lakó török jövedelem adómentes Törökországban, Törökország azonban ilyen lakos, fennmaradó jövedelemadó összegének kiszámításánál figyelembe vehetik az adómentes jövedelem.

23. cikk

A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA

1. Egy szerződő állam állampolgárainak nem kell alávetni a másik szerződő államban bármely adózás vagy szükséglethez közteher, egyéb vagy nagyobb terhet jelent, mint az adózás és a kapcsolódó követelményeket, amelyek állampolgárai számára más tagállamban azonos körülmények között, különösen tekintettel a tartózkodási, vagy ki lehetnek téve. E rendelkezés a rendelkezések ellenére az 1, is vonatkozik akik nem egyik vagy mindkét Szerződő Államok lakói.

2. Egy állandó létesítmény, amely egy szerződő állam a gazdálkodónak a többi szerződő államban a cikk 10, az adózás 4 bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel nem kevésbé kedvező vethető ki, hogy más állam, mint azon adó kivetett, hogy a vállalkozások más állam az azonos tevékenységet folytató.

3. Egy szerződő állam, amelynek alaptőkéje az teljes egészében vagy részben tulajdonában vagy ellenőrzése, a vállalkozások közvetlenül vagy közvetve, a másik szerződő állam egy vagy több lakosok, nem kell alávetni az elsőként említett állam bármely adózás vagy bármely követelmény közteher, amely más vagy több terhet jelent, mint az adózás és kapcsolódó követelményeket, amely más hasonló vállalkozások a firstmentioned szerinti vannak, vagy ki lehetnek téve.

4. Kivéve, ahol a 9, 7, a 11 bekezdés, vagy a 12. cikk, (6) bekezdés (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni kamatot, jogdíjakat és egyéb kifizetések, a másik szerződő állam belföldi illetőségű gazdálkodó valamely szerződő állam által fizetett, ilyen gazdálkodó adóköteles nyereség meghatározásakor kell ugyanolyan feltételek mellett levonható, mintha kifizették volna azokat az először említett államban honos személynek.

5. Ezek a rendelkezések nem értelmezhető kötelezik a szerződő állam megadását a másik szerződő állam lakosai számára bármely személyes kedvezmények, mentességek és csökkentések adózási célból, családi állapot vagy a családi kötelezettségek, amely azt a saját illetőséggel rendelkező személyeknek biztosít.

6. Ebben a cikkben “adózás” kifejezés olyan adókat, amelyek az e megállapodás tárgyát képezik.

24. cikk

KÖLCSÖNÖS MEGÁLLAPODÁSI ELJÁRÁST

1. Ha egy személy úgy ítéli meg, hogy az intézkedések az egyik vagy mindkét Szerződő Államok eredmény vagy akarat vezet neki, az adózás, e megállapodás rendelkezései szerint nem, függetlenül attól, hogy ezek a hazai jogszabályban előírt jogorvoslati előadhatja ügyét, hogy az illetékes hatóság az a szerződő állam, amelynek az a belföldi illetőségű, vagy , ha ügyét 23. cikk, (1) bekezdés alá tartozik, hogy a szerződő állam, amelynek állampolgára az.

2. Az illetékes hatóság arra törekszik, ha a kifogás tűnik indokoltnak, és ha ez önmagában nem képes kielégítő megoldást találni, az eset megoldásához kölcsönös megegyezéssel az illetékes hatóságnak a másik szerződő állam, adózás, amely nincs összhangban a megállapodás elkerülése érdekében.

3. A Szerződő Államok illetékes hatóságai megkísérlik a közös megegyezéssel bármilyen nehézségek vagy kételyek eloszlatása értelmezése vagy alkalmazása a megállapodás. Ők is folytathat össze a kettős adóztatás nem a megállapodásban előírt esetekben.

4. A Szerződő Államok illetékes hatóságai lehet kommunikálni egymással közvetlenül, maguk vagy képviselőik megállapodás abban az értelemben, az előző bekezdések alkalmazásában álló vegyes Bizottság többek között. Amikor úgy tűnik, hogy véleményét szóbeli cseréje megállapodás elérése érdekében ajánlatos, ilyen exchange sor kerülhet a Bizottságon keresztül a Szerződő Államok illetékes hatóságainak képviselőiből álló.

25. cikk

INFORMÁCIÓCSERE

1. A Szerződő Államok illetékes hatóságai információcserét folytatnak ilyen előre láthatóan szükséges, e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy a közigazgatás vagy a hazai jogszabályok adókra vonatkozó e megállapodás hatálya annyiban, hogy az adózás teljesítéssel nem áll ellentétben a megállapodás. Az információcsere nem korlátozza az 1 cikk.

2. Egy szerződő állam által (1) bekezdés értelmében kapott információkat ugyanúgy, mint az adott állam belföldi jogszabályai szerint szerzett információk titkos minősül, és csak olyan személyek vagy hatóságok (ideértve a bíróságokat és közigazgatási szerveket is) közölni kell az értékelési gyűjteménye, a végrehajtási vagy büntetőeljárással érintett, vagy az (1) bekezdésben említett adók kapcsolatos fellebbezések meghatározása. Ilyen személyek vagy hatóságok információkat használja csak az ilyen célokra. Az információkat nyilvános bírósági eljárásokban vagy bírósági határozatokban is közzé tehetik. A fentiek ellenére, a szerződő állam által kapott információk más célra használható, amikor ilyen információt más célra használható mindkét állam törvényei szerint, és a szállító állam illetékes hatóságának felhatalmazza az ilyen használat.

3. Semmilyen esetben sem 1 és 2 bekezdés rendelkezéseinek kell értelmezni annak érdekében, hogy a valamely szerződő állam kötelez:

a) elvégzésére közigazgatási intézkedések, ellentétben a törvényi és közigazgatási gyakorlatra, vagy a másik szerződő államban van;

b) információ, amely nem beszerezhető törvényei, vagy a rendes vagy, hogy vagy a másik szerződő állam;

c) információt, amelyet fedne fel semmilyen gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy szakmai titok vagy kereskedelmi eljárás, vagy információ, amelynek közlését lenne ellentétes a közrend (ordre public).

4. Ha információt kér valamely szerződő állam e cikkel összhangban, a másik szerződő állam kell az információgyűjtés intézkedések való megszerzéséhez használja a kért információkat, még akkor is, ha ennek a másik államnak nem kell ezeket az információkat saját adózási szempontból. Az előző mondatban foglalt kötelezettségen az korlátozások (3) bekezdés, de semmiképpen sem az ilyen korlátozások értelmezhető lehetővé teszik a szerződő állam csökken az információszolgáltatásra, kizárólag azért, mert ez áll fenn hazai érdek, az ilyen információt.

5. Semmiképpen sem a (3) bekezdés rendelkezései értelmezhető tegyék a valamely szerződő állam csökken az információszolgáltatásra, kizárólag azért, mert az információ birtokában van egy bank, más pénzügyi intézmény, a jelölt vagy a vagy egy vagyonkezelőként eljáró személy, vagy mert egy személy tulajdoni érdekeltségére vonatkozik. Ahhoz, hogy ezeket az információkat, a megkeresett szerződő állam adóhatóságai, ezért jogosult érvényesíteni információ hatálya e bekezdés ellenére bekezdés 3 vagy bármely ellenkező előírások, a belföldi törvények.

26. cikk

A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK TAGJAI

1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a fiskális kiváltságait a diplomáciai képviseletek tagjai vagy konzuli, a nemzetközi jog általános szabályai szerint, vagy a különleges megállapodások rendelkezései alapján.

2. Egyén, aki tagja a diplomáciai, konzuli vagy valamely szerződő állam, amely a másik szerződő állam vagy harmadik államban található állandó képviseletének kell tekinteni, hogy a küldő államban honos személynek, ha ő a felelős a küldő állam, hogy ugyanazokat a kötelezettségeket, a megállapodás alkalmazásában a teljes bevétel adója, mint az adott állam lakosai.

3. A megállapodás nem alkalmazandó nemzetközi szervezetek szervei vagy tisztségviselői, annak és a személyek, akik tagjai a diplomáciai, konzuli vagy egy harmadik állam valamely szerződő államban van, és nem valamelyik szerződő államban rezidensnek tekintik a jövedelmi adó tekintetében állandó képviseletének.

28. cikk

FELMONDÁS

E megállapodás marad hatályban, amíg valamely szerződő állam által megszűnik. Bármely szerződő állam felmondhatja a megállapodást diplomáciai csatornákon keresztül, felmondási idő legalább hat hónappal a naptári év vége előtt. Ebben az esetben a megállapodás hatályát veszti adók tekintetében minden adóalany év elején hatással, vagy azt követően, amelyben a felmondási idő miatt a következő év januárjának első napjától.

Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták e megállapodást.

Példányban készült a Berni, ez 18 nap június 2010, francia, Török és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. A szövegek közötti bármely eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.

A Svájci Szövetségi Tanács:

A Török Köztársaság kormánya részéről:

P R O T O C O L

A jövedelem tekintetében a kettős adóztatás elkerüléséről a Török Köztársaság és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás aláírása időpontjában az alulírott megállapodtak a következő rendelkezésekben, amelyeket a megállapodás szerves részét képezi.

1. A hivatkozás a cikk 4 a 4. cikk, (3) bekezdés alkalmazásában

“hatékony kezelése hely”: az a hely, ahol a lényeges üzleti tevékenységeket végzik, és gyakorolja az irányítása és ellenőrzése az üzleti.

2. Tekintettel a 10

10. cikk (3) bekezdés vonatkozásában egyetértés van, hogy az osztalék, Törökország esetében tartalmaznia kell a bevétel befektetési alapok és befektetési alapok.

3. Tekintettel a 11 2 bekezdés c pontjában

Ellenére az arány az előírt 2, a Szerződő Államok vethetnek ki, a belső jog szerint akár 15 %-os adó.

3. Tekintettel a 11 bekezdés a ráta előírt 2, 2 c Notwithstanding a Szerződő Államok vethetnek ki, a belső jog szerint akár 15 %-os adó.

Cikkek-12 és 13 magától értetődő, hogy abban az esetben, bármilyen fizetési ellenértékeként az értékesítés a 12. cikk (3) bekezdésben szabályozott ingatlan kapott, 13 cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a kifizetés a szóban forgó, nem egy valódi elidegenedés az említett ingatlan ellenében. Ebben az esetben a 12. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Tekintettel a cikkek 18 és 19

Egyetértés született abban, hogy a “nyugdíj” kifejezés használt cikkek 18 és 19, illetve nem csak a borító időszakos kifizetések, de is egyösszegű kifizetések.

6. Tekintettel a 25 cikk

a) magától értetődő, hogy információcsere csak kell kérni, ha a megkereső Szerződő állam már kimerítette minden rendszeres elérhető információforrások belső adózási eljárás keretében.

b) úgy értendő, hogy az adóhatóság a megkereső állam nyújt az adóhatóság a megkeresett állam a következő információkat kér információt értelmében a megállapodás 25 készítésekor:

(i) nevét és címét, a vizsgálat vagy eljárás alatt személy(ek) és, ha rendelkezésre áll, egyéb adatokat elősegítő személyek azonosítása, például születési dátum, családi állapot, adóazonosító szám;

(ii) az az időtartam, amelyre az információt kérik;

iii) nyilatkozat a keresett információ, beleértve a természet és a forma, amelyben a megkereső állam kívánja az információkat kap a megkeresett állam;

(iv) az adó célja, amelyre az információt kérik;

(v) nevét és címét úgy vélik, hogy a kért információ birtokában lévő személlyel.

c) magától értetődő, hogy a standard “előrelátható relevancia” célja, hogy a lehető legszélesebb mértékben, és ugyanakkor tisztázni kell, a Szerződő Államok, amelyek nem a bátorságot, hogy vegyenek részt a “halászat expedíciók” vagy információkat kérjenek, hogy nem valószínű, hogy alkalmazkodjanak az adózási ügyek adott adóalany adózási kérdésekben folytatott információcsere. 6 bekezdés b pontja tartalmaz fontos eljárási követelmények azt hivatottak biztosítani, hogy halászat expedíciók nem fordulnak elő, míg i. keresztül (v) a 6 bekezdés b pontja mégis van annak érdekében, hogy meghiúsítsa hatékony információcserét kell értelmezni.

d) további úgy értendő, hogy a megállapodás 25 nem kötelezik a Szerződő Államok az automatikus vagy spontán alapon információt cseréljenek.

e) magától értetődő, hogy az információcsere esetén a közigazgatási eljárási szabályok a megkeresett szerződő állam meghatározott adófizetők jogok tekintetében továbbra is alkalmazni előtt az információt továbbítják a megkereső Szerződő állam. További értendő, hogy e rendelkezés célja, bevezetésére, amelyek garantálják az adózó a tisztességes eljárás és nem megakadályozzák vagy késleltessék a folyamat információ cseréjét.

Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak e jegyzőkönyvet aláírták.

Példányban készült a Berni, ez 18 nap június 2010, francia, Török és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. A szövegek közötti bármely eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.

A Svájci Szövetségi Tanács:

Kormánya részéről:

Forrás: A Svájci Szövetségi Tanács és a Török Köztársaság kormánya

Share this post

Leave a Reply

Chat with us
Chat with us
Questions, doubts, issues? We\'re here to help you!
Connecting...
None of our operators are available at the moment. Please, try again later.
Our operators are busy. Please try again later
:
:
:
Have you got question? Write to us!
:
:
This chat session has ended
Was this conversation useful? Vote this chat session.
Good Bad